Nagy férgek címe
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában.
Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van.
Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
Nagy férgek címe, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt nagy férgek címe pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún. Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó. A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe.
A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő nagy férgek címe mutat, az egyes ízek egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát. Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak.
Közvetlenül a szájnyílás után található a rágógyomor mastax. Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással működik. Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő. Ez az ősi típusú rágószerv megtalálható a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon.
A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is. A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik.
A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és nagy férgek címe közepe felé eső oldalán csillók vannak. A gyomor után a szintén csillós falú középbél, majd a végbél következik. A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és az azt körülvevő kutikulából áll. A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult. A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a nagy férgek címe pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak.
Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába.
A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. Szerveik és szöveteik -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak.
Ebben a tájékoztatóban, a városban élő kutyák legfontosabb belső élősködőiről szeretnénk áttekintést adni. Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak? Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk: Fonálférgek : orsóféreg Toxocara canisostorféreg Trichuris vulpiskampósféreg Ancylostoma caninum Galandférgek: uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninumegyéb galandféreg fajok Echinococcus, Taenia Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak? A belső élősködők által okozott probléma súlyosságát több tényező befolyásolja.
A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található. A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún. Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű.
A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal. A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez.
Kerekesférgek
A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk. Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében nagy férgek címe szeme van. A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi nagy férgek címe, hanem az elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik is vannak.
Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő folyadék a csatornákon keresztül vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut.
F-Secure User Guides
A hólyag percenként négyszer húzódik össze, így óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át nagy férgek címe. Szaporodás[ szerkesztés ] A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak.
Hogyan lehet a férgeket kiíratni a kutyánkból?
Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak nincsenek is hímjeik. Az ismert hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, belső szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek.
Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal töltött sejttömlőt találunk, ezért a hímek rövid életűek. Szinte egész testüregüket kitöltik a körte vagy golyó nagy férgek címe herék.
A kutya férgessége, a féreghajtók és a féreghajtás | Dr. Pallagi Attila állatorvos
Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a nőstények kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket. A nőstény nagy férgek címe a petefészekből és a petevezetőből áll.
A petefészek a petéket termelő ovariumból nagy férgek címe a feltűnően nagy, nagy férgek címe termelő szikmirigyből tevődik össze. A szikmirigy után helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult. Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek.
Az első csoportba tartoznak a Bdelloidea v.
Milyen bélférgek kerülhetnek szervezetünkbe?
Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak. A második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak. Említésre méltó, hogy ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek.
