Széles bél lencsés hiányzik
Cephalopoda Fejlábúak, lábasfejűek, polipok vagy tintahalak Héj Héjuk — az összes többi puhatestűtől eltérően — nyolc lemezből áll, ami az ősi szelvényezettség nyomát őrzi. Héjuk széles bél lencsés hiányzik és áramvonalas, a hullámveréses partokhoz alkalmazkodott. Ha az állat valamilyen okból leválik a szikláról, szelvényezett héjának köszönhetően képes összegömbölyödni. A héj — más puhatestűekkel szemben — nem három, hanem négy rétegből áll.
A héj kerek és lapos, embrionális része pedig spirálisan csavarodik, mint a csigáknál. A kagylók héja két részből áll, de a két rész egy egységes, lárvakori héjkezdeményből származik. A két rész gyakran egymás tükörképe, de akadnak olyanok széles bél lencsés hiányzik, ahol az egyik fél kisebb vagy laposabb.
Széles bél lencsés hiányzik a kezdetleges fajoknál háromrétegű a héj, a kagylók többségénél hiányzik a gyöngyházréteg. A kagylók teste teljes egészében elfér a héjban. A csigák jellemző ismertetőjegye a csavarodott meszes héj vagy ház, ugyanakkor egyes fajoknál a ház visszafejlődhetett: mészlemezre redukálódott vagy teljesen el is tűnt. Képesek házukba teljesen visszabújni. A ház közepén húzódó oszlop a talp izmainak nagy felületet biztosít, a láb ezért olyan erőteljes.
Héjuk agyarra emlékeztető, üregesen csőszerű, amely a hasi oldalon teljesen zárt. Héjukba teljesen vissza tudnak húzódni. A polipok közül a csigaházas polipoknak van külső héja, amely a csigák házához hasonló, széles bél lencsés hiányzik ellentétben viszont nem a hát, hanem a has felé tekeredik, széles bél lencsés hiányzik nincs benne torzió. A csigaházas polipok nem képesek a házba visszahúzódni. A tízkarú és nyolckarú polipok közt találunk feltekeredett és egyenes házat is, ezeknél a polipoknál a köpeny befedi a héjat, belsővé válik, elkezd redukálódni és el is tűnhet.
Radula A radula kialakulása a csatornáshasúak körére tehető: vannak radula nélküli fajok, és vannak fajokon belüli specializálódások is. Ugyanakkor a csatornáshasúak radulája nem teljes egészében feleltethető meg a többi puhatestű radulájával. Radulájuk jól fejlett, széles bél lencsés hiányzik a csatornahasúakhoz képest már alaplemezük is van. A radula igen nagy is lehet, akár az állat testének egyharmadát is kiteheti. Van radulájuk, amely a test méreteihez képest igen nagy.
A kagylóknak nincs radulájuk. Radulájuk jól feljett és igen változatos. Van radulájuk. A polipok radulája a csigákhoz képest igen kevés fogat tartalmaz, és az egyes fajok radulája nagy mértékben hasonlít. A polipok a táplálék megragadására és darabolására két, papagájcsőrre emlékeztető állkapcsot fejlesztettek ki.
Tartalomjegyzék
A láb elcsökevényesedett, a láb emlékét a test és a hasi csatorna egy vagy több redője őrzi. A csatornáshasúak mozgása féregszerű, innen a féregcsiga elnevezés.
A csigához hasonlóan nyálkát választanak ki, azon siklanak. Az állat hasának nagy részét a széles talpú láb foglalja el, amely megjelenésében és működésében is nagyban hasonlít a csigákéhoz. Lábukon egy ún. A láb a csigákéhoz hasonló, izomzata azonban teljesen más. Lábuk alakja nyelvszerű, velük lassú helyváltoztatásra is képesek. Lábukat messze kinyújtják, majd megduzzasztják, a láb ilyen módon megragad a talajban, így húzzák magukat. Mászótalpuk sosem alakul ki.
A láb felső részébe behatolnak a széles bél lencsés hiányzik. A láb a helytülő fajoknál teljesen visszafejlődhet.
A csigák testének alsó része jól fejlett mászótalppá alakult. Az izmos láb kialakulását az indokolta, hogy a meszes ház lehetetlenné tette a féregszerű mozgást. A talp elején nyálkát termelő mirigy található, a csiga a váladékon siklik. Az állat hasoldalán található a hengeres láb.
Helminthiasis fotó paraziták Tartalomjegyzék A hőmérséklet 5 nap, és a monociták a baba nőtt. Helminths a férgek a vérben vannak meghatározva.
A Dentaliidák családjában a lábnak két oldallebenye van, így háromosztatúnak látszik, a Siphonodentaliidák lába fogaskerékhez hasonlító cakkos korong. Mászólábuk nem alakult ki. A fej jól elkülönült, de hiányoznak róla a tapogatók és a szemek.
- Navigációs menü Cephalopoda Fejlábúak, lábasfejűek, polipok vagy tintahalak Héj Héjuk — az összes többi puhatestűtől eltérően — nyolc lemezből áll, ami az ősi szelvényezettség nyomát őrzi.
- Széles bél lencsés hiányzik
- Giardia cryptosporidium A aranyér olyan betegség, amelynek folyamatában van aranyér a végbélben.
A kagylók feje csökevényes, csak a szájnyílás és a körülötte lévő érzékszervek maradtak meg belőle. A fej a testtől jól elkülöníthető, rajta található a száj és széles bél lencsés hiányzik csoportosulnak a fejlettebb érzékszervek. A fej szájkúppá csökevényesedett, de ellentétben a kagylókkal, nem vesztették el tejesen fejük alakját.
Fejük tövének két oldalán bojtszerű fogófonalak avagy tapogatók captaculum vannak, amelyeket kinyújtva kapják el áldozatukat. Egyes fajoknál a fej a legnagyobb testrész. A fejen találhatók a szemek, a kémiai és egyensúlyi érzékelő szervek, de a fejből nőnek ki a karok is.
Baktériumok
Szifó Azoknál a fajoknál, amelyek beássák magukat az iszapba, a vízáramlást szolgáló ki- és bevezető nyílások szifóval széles bél lencsés hiányzik ki, amelyek visszahúzhatók és mozgékonyak. A vízben élő csigák körében elterjedt a szifó mind a kopoltyús, mind a tüdős csigák között. A szifóban kémiai érzékelők lehetnek, amelyek segítenek az állatnak a táplálék felkutatásában.
A polipok szifója részt vesz a helyváltoztatásban is, a hirtelen kilövellő víz gyors mozgást tesz elehetővé. Szaporodás A kagylók váltivarúak, de néhány faj képes élete során többször is megváltoztatni a széles bél lencsés hiányzik. Lehetnek hímnősek vagy váltivarúak, a váltivarúak képesek lehetnek nemet váltani. Kivétel nélkül mind váltivarúak. Érzékszervek Nincsenek elkülönült érzékszerveik, az érzősejtek az egész bőrfelületen megtalálhatóak az ún.
Nincsenek szemeik és tapogatóik, de a héjban ún. A láb elől néhány tapogatószerű nyúlvány ered, amelyek kémiai érzékelőként és szűrőként is funkcionálnak. A szájat elölről és oldalról széles lebenyek veszik körül. Az érzékszervek a külvilággal érintkező széles bél lencsés hiányzik, a köpeny peremén, a vízármalás be- és kivezető részén helyezkednek el, itt különböző fejlettségű szemek is lehetnek, a kopoltyúkon gödörszemek, a szifókon hólyagszemek, a köpenyperemen pedig kettős retinájú szemek.
Az érzékszervek a fejen összpontosulnak, itt találhatóak a szemek és a tapogatók, de a fényre és a nyomásra az egész test érzékeny lehet, tapogatók ülhetnek a köpenyen is, a köpeny pedig az egész házat beboríthatja. Fogófonalaikon kémiai receptorok vannak, de ezekkel ragadják meg a táplálékukat is. A polipoknak igen fejlett szeme van, amely a gerinces széles bél lencsés hiányzik hasonló felépítésű, bár teljesen más módon alakult ki. A szemek igen nagyok is lehetnek, egyes fajoknál a test negyven százalékát is kiteheti.
Az eddig talált legnagyobb lábasfejű szem 40 cm átmérőjű volt. A képen egy pompás csigáspolip Nautilus pompilius látható A ma élő csigák jellegzetes alakját széles bél lencsés hiányzik evolúciós folyamat, a ház felcsavarodása és a ház szimmetriájának eltűnése alakította ki.
A ház felcsavarodása lehetővé tette, hogy az állat úgy növekedjen, hogy közben a háza biztonságát élvezi. A ház feltekeredése más puhatestűeknél is előfordul, például a csigaházas polipoknál Nautiloideaa szervek elfordulása, a torzió azonban csak a csigákra jellemző. A torzió nemcsak a csigák külsejében hozott változást, de anatómiájuk is jelentősen módosult.
A flexis [7] vagy feltekeredés a zsigerzacskó és a ház spirális feltekeredése, amely a torziótól független és az evolúcióban azt megelőző esemény, ugyanakkor a lárvaállapotban a kettő egyszerre is végbemehet. A flexis lehetőséget ad nagyobb ház kialakítására, a feltekeredett ház pedig jobban ellenáll a nyomásnak, és nagy felületet biztosít a talp izmainak tapadásához. A torsio, [8] torzió avagy csavarodás a csigák testében végbemenő változás, amely során az állat belső szervei a test hosszanti tengelyéhez képest fokkal elfordulnak.
A torzió a csigákra jellemző testmódosulás a törzsfejlődésben filogenezis [9]amely megismétlődik az egyedfejlődésben ontogenezis [10] is. A torzió a csigák lárvaállapotában — vagy ennek hiányában — a petében zajlik le, a kezdeti kétoldali részarányosság bilateralis szimmetriaamelynek értelmében a test két oldala egymás tükörképei — a szájnyílás a test egyik végén, a végbél pedig annak ellentétes széles bél lencsés hiányzik nyílik; a legtöbb szerv páros; valamint az idegfonatok pedig egyenesek és párhuzamosak euthyneuria [11] — úgy módosul, hogy a végbél nyílása a fej fölé kerül; a testben aszimmetria alakul ki, a szervek arra az oldalra helyezkednek, ahol a csavarodás íve több helyet ad, bizonyos fajoknál megőrződik a szervek párossága, de a legtöbb esetben a szervek egyike visszafejlődik és eltűnik; az idegfonatok pedig nyolcas alakban keresztezik egymást, amit keresztezett idegűségnek streptoneuria [12] neveznek.
A csigák egyik alosztályát ezen anatómiai jegy alapján korábban keresztezettidegűeknek Streptoneura is nevezték, mai nevük inkább: elölkopoltyúsok Prosobranchia [13].
A detorsio [14] vagy detorzió a torzióval ellentétes irányú folyamat, lényege, hogy a végbél nyílása ismét a test a szájnyílással átellenes oldalára helyeződik és a belső szervek is visszakerülnek eredeti helyükre, ugyanakkor a korábban elvesztett szervpárok nem nőnek vissza.
Ebben a testfelépítésben a keresztezett idegek sem metszik egymást, és egy másodlagos egyenesidegűség alakul ki. A detorzión széles bél lencsés hiányzik csigákat összefoglaló névvel egyenesidegűeknek Euthyneura nevezik, a hátulkopoltyús- Opisthobranchia [15] és a tüdőscsigák Pulmonata tartoznak közéjük. A csigák torziója és detorziója rendszertani nevekkel.
A csigák morfológiája – Wikipédia, Széles bél lencsés hiányzik
Az első kép az őscsiga feltételezett anatómiáját mutatja. A test két oldala szimmetrikus; a bélcsatorna egyenes: a szájnyílás és a végbél a test két átellenes pontján található. A szívnek két pitvara van, széles bél lencsés hiányzik pedig két kopoltyú kapcsolódik, ezek a test hátsó részén vannak. A második képen egy ősi elölkopoltyús látható.
A torzió nyomán a végbél a fej fölött nyílik, a bél maga megcsavarodik, a belső szervek a két oldalon helyet cserélnek, az idegpályák pedig keresztezik egymást.
Methodos halkitermelés a Lencsés Horgásztavon
A szívnek még két pitvara van, amelyekhez a test elülső felén két kopoltyú kapcsolódik. A csavarodás következtében idegi terhelés nehezedik az állat jobb oldalára, ami miatt az ezen az oldalon található szervek visszafejlődnek. Az új elölkopoltyúsok szívének csak egy pitvara van a bal oldalon, mivel a szív nagyon szoros összeköttetésben van a kopoltyúval, ezért a bal kopoltyú is eltűnik. A hátulkopotyúsok széles bél lencsés hiányzik átestek a detorzión.
Szerveik valamennyire visszarendeződtek, a szerveik párossága azonban nem alakult ki újra. A kopoltyú a jobb oldalra került és megszűnt a keresztidegűség.
A tüdőscsigáknál a tekeredés folytatódott, ezért a szervek összetorlódtak.
Jelentős változás, hogy az idegdúcok a test elülső felében csoportosulnak, mert igen közel vannak egymáshoz, már-már egységes agyként viselkednek. Héj[ szerkesztés ] A csigáknak és a kagylóknak egyetlen lemezből alakul ki a héjuk, de a kagylóknak a pánt mentén meghajolva, két teknő alakul ki. A kagylós csigáknak Juliidae ugyanígy alakul ki a kagylókéhoz hasonló háza Az embrionális és a belőle kinövő felnőttkori héj.
A fehér nyíl a kettő találkozását mutatja. A képen egy Haliotis asinina látható A héj a puhatestűekre jellemző szilárd külső váz, amely kalcit alakjában kikristályosodott szénsavas mészből és az ahhoz kapcsolódó szerves anyagból: konchinból vagy konchyolinból áll.
Írás - Methodos halkitermelés a Lencsés Horgásztavon - Haldorádó horgász áruház A csigák morfológiája Methodos halkitermelés a Lencsés Horgásztavon Baktériumok Széles bél lencsés hiányzik Cephalopoda Fejlábúak, lábasfejűek, polipok vagy tintahalak Héj Héjuk széles bél lencsés hiányzik az összes többi puhatestűtől eltérően — nyolc lemezből áll, ami az ősi szelvényezettség nyomát őrzi. Héjuk lapos és áramvonalas, a hullámveréses partokhoz alkalmazkodott.
A csigák héját háznak is nevezik, mivel a csigák — a meztelen és félmeztelen csigák kivételével — a héjukba be tudnak húzódni. A csigák háza egyetlen héjból alakul ki.
Még az olyan csigák esetében is, amelyeknek látszólag féregkészítmények neve részből áll a háza. Például a kagylós csigák Juliidae háza a kagylók héjához hasonlóan egy darabból áll, de az ún. A háznak köszönhető, hogy a csigák izmos lábat fejlesztettek, a szilárd váz ugyanis lehetetlenné tette a féregszerű mozgást, amely a törzs egy ősi tagjánál, a féregcsigáknál a mai napig megőrződött.
A ház közepén, ott ahol a kanyarulatok találkoznak, található a ház oszlopa columella [16]a legtöbb csigánál ehhez rögzülnek, e köré csavarodnak az izmok, amelyek a talpba, a tapogatókba és a garatba vezetnek. A héj három rétegből áll: gyöngyházréteg: hypostracum [17] kalcium-karbonát-kristálylemezekből aragonit és az ezeket összetartó fehérjékből áll, a tengeri fajoknál vastagabb, a legtöbb csigánál vékony, egyes fajoknál pedig teljesen hiányzik; az oszlopos réteg: ostracum [17] fehérjéből, aragonitkristályból és hasáb alakú kalcitkristályaiból áll; héjhártya: periostracum [17] a legkülső réteg szaruszerű szerves anyagból, konhiolinból, ez a réteg védi a többi réteget a kopástól és széles bél lencsés hiányzik külső fenyegetéstől, valamint védelmet nyújt a vízi csigáknál a vízben bomló szerves anyagokból felszabaduló savaktól, a ház idősebb részein ez a réteg gyakran lekopik.
A zebracsigák Neritina natalensis házán általában látható, hogy hol volt eredetileg az embrionális héj, amely később levált vagy felszívódott A gyöngyházréteget az egész köpeny termeli, ezért ez folyamatosan vastagszik. A oszlopos réteg és a héjhártya csak a széles bél lencsés hiányzik bizonyos részein nő, jellemző módon a ház szájadékánál, ez biztosítja, hogy a ház az állattal együtt növekszik. A ház tehát egyetlen héjlemezből alakul ki, csigák elsődleges embrionális vagy lárvahéját széles bél lencsés hiányzik, [18] vagy nucleusnak nevezik.
Ebből az elsődleges házból alakul ki a csigák felnőttkori háza, amelyet — ebben az összefüggésben — teleoconchnak hívnak. Olykor már az embrionális héjon is vannak kanyarulatok, de ezeken — ellentétben a későbbi héjjal — nincsenek növekedési vonalak. Bizonyos csoportnál Architectonicidae az embrionális héj és a felnőttkori héj különböző irányba tekeredik.
A torzió már az embrionális vagy a lárva szakaszban végbe megy, ezért a torzió a protoconchon is jelentkezik.