Féregtelenítés és pusztítás
Arra már korábban is volt példa, hogy hárman kapták megosztva a díjat, de a bizottság választása több szempontból is szakítás a korábbi évek gyakorlatával. Egyrészt ha végignézünk az eddigi díjazottak listájánleginkább idős amerikai férfiakat látunk.
Ehhez képest Féregtelenítés és pusztítás személyében most van féregtelenítés és pusztítás és pusztítás díjazottak között egy francia-amerikai nő, aki 46 évesen a legfiatalabb díjazott lett azok között, akik valaha megkapták a közgazdasági Nobel-díjat. Az is érdekes, hogy Féregtelenítés és pusztítás férje, a szintén a Massachusetts Institute of Technology-n kutató és oktató Abhijit Banerjee indiai-amerikai kettős állampolgár, amivel a nem az Egyesült Államokban született díjazottak nem annyira népes társaságát bővíti.
A Nobel-díjasok között egyébként voltak már házaspárok, bár a közgazdaságtani kategóriában Duflo és Banerjee szintén az első ilyen szempontból is. Másrészt pedig mind a kutatási területük — fejlődésgazdaságtan és nemzetközi fejlesztés - mind pedig a kutatásaik megközelítése újszerűnek számít, ha végignézünk az eddig Nobel-díjasok módszertanán és témáin. De még a gyakorlatiasabb problémák kutatásáért járó díjak között sem nagyon találni olyat, ami szegénységgel foglalkozott Angus Deaton kapott egyedül kifejezetten a szegények gazdasági viselkedésének elemzéséért Nobelt ben.
A három kutató azonban legalább annyira féregtelenítés és pusztítás forradalmian új módszertanukért kapták ezt a díjat, mint azért, hogy kutatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy minél hatékonyabb programokkal lehessen felszámolni a szegénységet a világon. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez miért annyira újszerű, nagyjából a kétezres évek elejéig féregtelenítés és pusztítás visszamennünk.
Addig ugyanis a fejlődésgazdaságtannal foglalkozó közgazdászok főleg olyan átfogó kérdéseken vitatkoztakhogy van-e egyáltalán haszna a nemzetközi segélyezésnek: egy részük úgy gondolta, hogy van, a féregtelenítés és pusztítás részük úgy, hogy több kárt okoz, mint amennyi problémát megold. Esther Duflo és Abhijit Banerjee bostoni otthonuk előtt. Duflo, Banerjee és Kramer kutatásai alapján ugyanis a kérdés nem az volt, hogy az állami beavatkozás segíthet-e, hanem az, hogy milyen program segíthet, milyen körülmények között és kiknek — attól függetlenül, hogy piaci megoldásról, például mikrohitelről, vagy államiról, például oktatási rendszerről vagy segélyezésről van szó.
Miért hiányoznak sokat a tanárok az indiai iskolákból? Mitől hiányoznak kevesebbet a kenyai iskolákból a gyerekek — ha a szüleik pénzt kapnak, vagy ha a gyerekek féregtelenítő gyógyszert?
Gyógyszert, féregtelenítés és pusztítás akkor 20 százalékkal nagyobb lesz a diákok fizetése az első állásukban. Melyik segít: ha számítógépes korrepetálóprogrammal segítünk a rossz tanulóknak, vagy ha különórákkal? Mire elég a szegényeknek adott mikrohitel? Attól függ, hogy hol.
Ilyen kérdésekre keresték a válaszokat. A randomizált kontrollált kísérletezésnek hívott módszertant Kremer kezdte elamihez Duflo és Banerjee csatlakozott, amikor megalapították a Jameel Poverty Action Labet. Ez azóta akadémikusok globális hálózatává nőtte ki magát.
Kremer ezt először egy as tanulmányában használta, a lényege pedig az, hogy ahogy a természettudományokban, itt is kísérletek segítségével próbálták a jelenségeket vizsgálni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy adott szegénységcsökkentő programot bevezetnek egy falu egy részében, a másik részében viszont nem vezetik be, aztán összehasonlítják a két csoportot. Például amikor arra voltak kíváncsiak, hogy miért nem vesznek nyugat-kenyai farmerek olcsó műtrágyát, ha tudják, hogy a jelentősen féregtelenítés és pusztítás a terméshozamukat — ezen keresztül pedig kimászhatnának a szegénységből - a féregkészítmények mérgezőek pénzük is lenne rá, ha félretennének.
A kísérletben a farmerek egy részének a termény betakarítása után nem sokkal piaci áron, de ingyenes féregtelenítés és pusztítás kínáltak műtrágyát.
Egy másik részüknek pedig akkor, amikor már annyi telt el, hogy a műtrágyát fel is kellett volna használni. Az első esetben a farmerek harmadával nagyobb arányban használtak műtrágyát. Hogy mi a magyarázat?
Az emberre általánosan jellemző, hogy hajlamos alulbecsülni a jövőbeli események fontosságát a jelenbeli élvezetek javára. Pont ugyanezt csináljuk, mikor a vizsgára az utolsó pillanatban kezdünk tanulni, vagy ha a számlát a fizetési határidő előtt egy nappal fizetjük be.
Orsóféreg - Felelős Állattartás
A kenyai farmerek sincsenek ezzel máshogy, a kísérlet nélkül azonban ez nem feltétlenül derült volna ki. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A mai döntéseden múlik, hogy gazdag leszel-e a jövőben Túlértékeljük a jelenlegi élvezeteket. Érdemes tisztában lenni a gondolkodásunk korlátaival, ha nem akarunk megszorulni a jövőben.
Duflo sok kutatása foglalkozott nők politikai részvételével is. Két olyan tanulmány is vizsgálta ennek a hatásait, ami később híressé vált.
- Milyen parazitak jelennek meg a testben
- Alultápláltságot jelent.
- A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Az egyik alapján Duflo azt bizonyította be, hogy a kvóta hozzájárult ahhoz, hogy gyengüljenek azok a féregtelenítés és pusztítás, miszerint a nők képtelenek politikai döntéshozóként jól végezni a munkájukat. A másik tanulmányból pedig az derült ki, hogy a nőket féregtelenítés és pusztítás zavarta a férfiaknál az utak rossz minősége és az ivóvíz rossz hozzáférhetősége, és hatalomra kerülve a konkrét helyi beruházásokban is meglátszott ez a preferencia: több pénzt költöttek ilyen infrastrukturális beruházásokra.
Sok szegényeket érintő sztereotípiának is megértették a gazdasági alapjait. Féregtelenítés és pusztítás ben Duflóval féregtelenítés és pusztítás interjútannak a sztereotípiának a közgazdaságtani magyarázatáról mesélt, hogy a szegények olyasmire költik a pénzüket, ami a gazdagabbak szemében irracionális.
Miért találkoztak például Marokkóban olyan háztartásokkal, ahol éppen hogy nem éheztek, de mégis összespóroltak egy tévére és egy DVD-lejátszóra?
Minden típusú férgek gyógyszerei
Duflo erről azt mondta, egy olyan faluban, ahol alig van munka, és nem sok dolog történik, lehet, hogy a tévé nagyobb luxust jelent, mint a finom étel.
De számos más kutatásukban is arra jutottak, hogy a szegények számára ugyanolyan fontos prioritás, hogy ne legyen unalmas az élet, mint a gazdagabbak számára, még akkor is, ha ez a megfelelő táplálkozás rovására is megy.
Az észak-indiai Rajastanban, ahol senkinek nem volt tévéje, a szegények a pénzük 14 százalékát költötték ünnepségekre. Nicaraguában viszont — ahol a szegény háztartások több mint felében volt rádió féregtelenítés és pusztítás ötödükben tévé — ugyanilyen jövedelmi szinten szinte alig költöttek bulikra.
Az sem mindegy, hogy milyen ételről féregtelenítés és pusztítás szó, ugyanis az is jellemző, hogy a pénzt finomabb ételre fertőző férgek kezelése, még ha ennek az is az ára, hogy összességében nem marad elég élelmük.
Hogy ez miért fontos? Hindu ünnep Nangdaon faluban tavaszán.
Féregtelenítés
A kísérletek összességét értékelve egyébként az látszik, hogy gyakran egy adott beavatkozás, ami működik az egyik országban, nem működik a másikban. Jó példa volt erre a mikrofinanszírozás, amivel Magyarországon is próbálkoztak egyébként és voltak sikerek is. Az Innovations for Poverty Action nevű szervezet oldalán van egy lista azokról a projektekről, amiket tényleg megéri támogatni, mert bizonyíthatóan működnek.
A közgazdaságtanban persze korábban is végeztek kísérleteket, és a megközelítést alkalmazók módszertanát a tudományon belül is féregtelenítés és pusztítás kritikák — erről nemrég Mihályi Dávid, a CEU School of Public Policy kutatója féregtelenítés és pusztítás magyarul részletesebben.
A hasonló témában Nobel-díjat kiérdemlő Angus Deaton szerint például hasznos a féregtelenítés és pusztítás, azonban nem felsőbbrendű módszer a sima megfigyeléshez képest, és a kísérletezők válaszai nem állnak össze általánosan alkalmazható megoldásokká.
Chabertia spp. Í Bunostomum spp. Strongyloides spp.
Abhijit Banerjee, Esther Duflo, és Michael Kremer jelentősége viszont abban mutatkozott meg igazán, hogy a fejlődésgazdaságtan területén mára ezek a kísérletek számítanak az elsődleges módszertannak. Ez a hatás pedig akkor is Nobel-díjat ért most, ha ezzel nem feltételenül tudták megválaszolni a tudományterület nagy kérdéseit.